Májusban felgyorsultak az események a Kína és az USA között zajló kereskedelmi háborúban. Az amerikai kormányzat az úgynevezett “Entity List”-re tette a népszerű tech óriást, a Huawei-t. Trump szankciójának eredményeképpen a Huawei-jel csak külön engedélyezési procedúra után végezhet export és egyéb kereskedelmi tevékenységeket bármelyik amerikai beszállító. Mi áll a Huawei elleni lépések hátterében, vajon tényleg ekkora veszélyt jelent a kínai vállalat az amerikai érdekekre, mi lesz a következő lépés és hogyan hat ez Európára?
Megdőlni látszik az Egyesült Államok világuralma?
A 19. század kezdete óta Amerika rendelkezik a legmagasabb GDP-vel szerte a világon és mindent meg is tesz azért, hogy megőrizze a kedvező világpiaci pozícióját. Az IMF 2018-as jelentése alapján azonban van egy ország, amely az USA gazdaságának kétharmadszoros méretével bír, sőt 2020-ra átveheti a vezetést az Egyesült Államoktól a világpiac élén: ez az ország Kína. Nem nehéz kitalálni, milyen következményekkel járhat ez az USA számára: ha nem sikerül valamilyen módon gátat vetni Kína fejlődésének, 2020-ra Amerika nem csak a gazdasági életben, de a tudomány területén is komoly ellenféllel találja szemben magát.
Kína csodafegyvere
Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban kijelentette, hogy a Huawei nagyon veszélyes. De mitől is tart pontosan az USA feje? Miért fordul a világ egyik legnagyobb állama nyíltan szembe egy kínai nagyvállalattal és azonosítja azt komoly nemzetbiztonsági kockázatként? A dolgok hátterében a Huawei jelentős kutatás-fejlesztési tevékenysége állhat. A vállalat ontja magából a szabadalmakat, valamint megtestesít mindent, amit Kína technológiai és tudományos innovációi jelentenek. A Huawei 170 országban, közel hárommilliárd felhasználót szolgál ki világszerte. 2018-ban a vállalat rekordmennyiségű, 200 millió okostelefont szállított le a világ minden tájára, éves auditált bevétele pedig több mint 100 milliárd dollár volt.
A Huawei az európai piacon is átrendezte az erőviszonyokat: a leszállított készülékek alapján a piaci részesedése 15%-ról 26%-ra növekedett, mellyel maga mögé utasította az Apple-t és csökkenteni tudta a Samsung előnyét is.
Az Európai bizottság éves K+F jelentése szerint a Huawei az 5. helyen áll az összesen 11,334 milliárd eurós befektetést generáló, 2500 nagyvállalat között, megelőzve az Intelt és az Apple-t is. A vállalat a szektorban egyedülálló módon, bevételének közel 14 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.
Mit tehet a Huawei?
Az USA és Kína között zajló kereskedelmi háború nagy vesztese jelen ismereteink szerint egyértelműen a Huawei lehet. A vállalat azonban nem úgy tűnik, hogy megrettent volna az előtte álló kihívásoktól, épp ellenkezőleg, a szankciók bevezetésének hírét komoly felkészülés előzte meg részéről.
Ren Zhengfei, a Huawei alapítója szerint az amerikaiak alábecsülik a vállalat erejét. Csak tavaly a kínai nagyvállalat közel 15 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre, amely többek között azt is sejtetni engedi, hogy az esetleges alkatrészhiányt is képesek lesznek saját megoldásokkal áthidalni. Ahogy az okostelefonokban a Kirin, úgy a hálózati eszközökben a Baron chipkészlet, valamint a Shengpeng NPU-k mind kiváló alternatívái lehetnek az amerikai lapkáknak és egyéb egységeknek. Mindezek mellett a Huawei belengette saját oprendszere, a sajtóhírek szerint HongMeng névre hallgató felhasználói felület piacra dobását is, melyen az ígéretek szerint az Android applikációk hatékonyságát 60%-kal növelik majd. Egy szó mint száz: a Huawei felkészült az esetleges megszorításokra nem csak saját megoldásaival, hanem 6-12 hónapra előre beraktározott készletekkel is. Nagyon fontos továbbá, hogy az esetleges megszorítások továbbra sem vonatkoznak a már megvásárolt és jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő Huawei és Honor okostelefonokra és tabletekre.
A nevető harmadik
A jelenlegi gazdaságpolitikai helyzet hosszú távon azt is eredményezheti, hogy a Huawei és más kínai vállalatok is elfordulnak az amerikai beszállítóktól, de ez nem áll egyik fél érdekében sem, valamint a Huawei többször egyértelművé tette, hogy nem mindenáron akar szakítani az Egyesült Államokkal. Az USA számára komoly hátrányt jelentene, ha a vállalatok bebizonyítanák, nem szorulnak rá a Szilikon-völgy technológiájára. Nem beszélve arról, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború Európa világpiaci helyzetét is erősítheti, hiszen itt szintén megtörhető lenne az USA technológiai hegemóniája. Az EU szigorú szabályozásokkal próbálja kompenzálni a technológiai hátrányát, viszont egy esetleges hatalmi átrendeződés hatására akár növekedni is kezdhet ezen a területen.
